<\/p>\n\n\n\n
A Szabolcs – Beregi Egyh\u00e1zmegye jelenlegi ter\u00fcleti hat\u00e1rait 1953-ban alak\u00edtott\u00e1k ki. A Zsinat akkor vonta egybe a Fels\u0151szabolcsi \u00e9s a csonka Beregi Egyh\u00e1zmegy\u00e9t.
A t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151zm\u00e9nyek r\u00f6viden a k\u00f6vetkez\u0151k.
1909-ben 2 r\u00e9szre osztott\u00e1k a Szabolcsi Egyh\u00e1zmegy\u00e9t. K\u00f6z\u00e9pszabolcs \u00e9s Fels\u0151szabolcs n\u00e9ven \u00e9lt tov\u00e1bb, 46-46 gy\u00fclekezettel. A fels\u0151szabolcsi r\u00e9szhez tartozott m\u00e9g J\u00e9ke, mint le\u00e1nyegyh\u00e1z, \u00e9s Gy\u0151r\u00f6cske, mint fi\u00f3kegyh\u00e1z. Ennek a Fels\u0151szabolcsi Egyh\u00e1zmegy\u00e9nek esperesei voltak: 1909-18-ig Vass Mih\u00e1ly g\u00e9g\u00e9nyi lelkip\u00e1sztor. 1918-ben ifj. G\u00f6r\u00f6mbey P\u00e9ter m\u00e1ndoki lelkip\u00e1sztor. 1919-32-ig Kov\u00e1cs Lajos kisv\u00e1rdai lelkip\u00e1sztor. 1932-36-ig Kun Szab\u00f3 Gyula berkeszi lelki-p\u00e1sztor. 1936 okt\u00f3bet 1-t\u0151l 1955. m\u00e1rcius 9-ig az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Fels\u0151szabolcsi Egyh\u00e1zmegye utols\u00f3 esperese Kiss Lajos demecseri lelkip\u00e1sztor volt.
A Beregi Egyh\u00e1zmegye egyike a legr\u00e9gebbi egyh\u00e1zmegy\u00e9knek. Els\u0151 \u00e9vtizedeinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l keveset tudunk, mert els\u0151 jegyz\u0151k\u00f6nyve (1593) elveszett.. Bizonyos, hogy Rad\u00e1n Bal\u00e1zs 1548-ban m\u00e1r mint beregsz\u00e1szi lelk\u00e9sz a Beregi Egyh\u00e1zmegye esperes volt. Az is bizonyos, hogy 1552-ben Beregsz\u00e1szon tartott\u00e1k az egyik jelent\u0151s reform\u00e1tus zsinatot 1553-t\u00f3l K\u00e1lm\u00e1ncsehi S\u00e1nta M\u00e1rton volt mind Munk\u00e1cs, mind Beregsz\u00e1szi reform\u00e1tus pr\u00e9dik\u00e1tora. .Az is bizonyos, hogy a Beregi Egyh\u00e1zmegy\u00e9nek a t\u00f6bbi traktusok felett praerogativ\u00e1ja (el\u0151joga) volt. Csak n\u00e9mely fellebbezett \u00fcgyeket tartozott a k\u00f6zzsinat el\u00e9 terjeszteni. A lelk\u00e9szeket nemcsak exmitt\u00e1lta, hanem ordin\u00e1lta is (nemcsak kibocs\u00e1totta, hanem fel is szentelte). Eleinte teh\u00e1t a traktus minden vonatkoz\u00e1sban f\u00fcggetlen volt Debrecent\u0151l, az Egyh\u00e1zker\u00fclett\u0151l. 1611-ben T\u00fari J\u00e1nos esperess\u00e9ge idej\u00e9n az egyh\u00e1zker\u00fclet s\u00fcrgette a traktust, hogy min\u00e9l el\u0151bb sz\u00e1molja fel \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s egyes\u00fclj\u00f6n a ker\u00fclettel. 1629-ben t\u00f6rt\u00e9nt n\u00e9mi k\u00f6zeled\u00e9s. Az egyh\u00e1zmegye k\u00f6telezte mag\u00e1t, hogy ezut\u00e1n az esperes \u00e9s legal\u00e1bb k\u00e9t lelk\u00e9sz megjelenik a ker\u00fcleti gy\u0171l\u00e9seken \u00e9s k\u00f6zzsinatokon, de ordin\u00e1l\u00e1si jog\u00e1r\u00f3l nem mondott le. Ezt a jog\u00e1t a Beregi Egyh\u00e1zmegye k\u00f6zel 300 \u00e9vig,1823-ig gyakorolta is.
A XVI. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, 1595-ben – V\u00e1ri Sz\u00e1rnyas B\u00e1lint seniors\u00e1ga idej\u00e9n- 43 anyaegyh\u00e1zb\u00f3l \u00e1llt, melynek t\u00f6bb mint fel\u00e9ben, 23 ekl\u00e9zsi\u00e1ban a lelk\u00e9sz mellett rektor is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.
A XVII. sz\u00e1zadban, -A B\u00e1thory Zs\u00f3fia \u00e1ltali \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sekt\u0151l eltekintve – az egyh\u00e1zmegye f\u00e9nykor\u00e1t \u00e9lte. Gy\u00fclekezeteinek sz\u00e1ma megn\u00f6vekedett: 65 anya\u00adegyh\u00e1zb\u00f3l, 22 le\u00e1nyegyh\u00e1zb\u00f3l, \u00f6sszesen 87 gy\u00fclekezet\u00adb\u0151l \u00e1llott. Nevezetesebb es\u00adperesei voltak: Sim\u00e1ndi Mih\u00e1ly (1632-1639) (aki el\u0151z\u0151leg a Dunamell\u00e9ki Egyh\u00e1zker\u00fclet p\u00fcsp\u00f6ke volt). Kolozsi P. D\u00e1niel, aki a s\u00e1rospataki F\u0151iskola tan\u00e1ra is volt, (aki 1664-ben B\u00e1thory Zs\u00f3fia \u00fcld\u00f6ztet\u00e9se miatt egy ideig M\u00e1ramarosban bujdosott).
A XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n 70 anyaegyh\u00e1za \u00e9s 22 fili\u00e1ja volt az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek.
A XVIII. sz\u00e1zadban l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1s a gy\u00fclekezetek l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s az egyh\u00e1z\u00admegyei hat\u00e1rokra n\u00e9zve nem t\u00f6rt\u00e9nt. 1745-ben az egyh\u00e1zmegyei jegyz\u0151k\u00f6nyv 87 gy\u00fclekezetet sorol fel, ezek k\u00f6z\u00f6tt 67 anya-, \u00e9s 20 le\u00e1nyegyh\u00e1z volt. 27 gy\u00fclekezetben pedig k\u00fcl\u00f6n tan\u00edt\u00f3 is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1775 k\u00f6r\u00fcl az egyh\u00e1zmegye pecs\u00e9tnyom\u00f3j\u00e1nak Dobrai J\u00f3zsef lelk\u00e9szi f\u0151jegyz\u0151 \u00e1ltal val\u00f3 jogtalan haszn\u00e1lata \u00fajra figyelmess\u00e9 tette az egyh\u00e1zker\u00fcletet a beregi egyh\u00e1zmegye ordin\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra. A ker\u00fclet ism\u00e9telten felsz\u00f3l\u00edtotta az egyh\u00e1zmegy\u00e9t, hogy eme el\u0151jog\u00e1r\u00f3l mondjon le. Mivel ez a felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s is eredm\u00e9nytelen maradt, 1789-ben Paksi Szathm\u00e1ry Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k, Rh\u00e9\u00addey Ferenc f\u0151gondnok \u00e9s Hunyadi Ferenc f\u0151jegyz\u0151 gener\u00e1lis vizit\u00e1ci\u00f3t — p\u00fcsp\u00f6ki egyh\u00e1zl\u00e1togat\u00e1st — tartott Beregsz\u00e1szban. Ez alkalommal igyekezett a vizit\u00e1ci\u00f3 meggy\u0151zni a beregi papokat a papszentel\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nytelen volt\u00e1r\u00f3l, de nem sok sikerrel. Az ordin\u00e1l\u00e1s gyakorlata a k\u00f6vetkez\u0151 esperes, K\u00f6mlei Zsigmond idej\u00e9ben is tov\u00e1bb folytat\u00f3dott. Csup\u00e1n annyi t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az egyh\u00e1zmegy\u00e9ben megv\u00e1lasztott esperes a mindenkori p\u00fcsp\u00f6k el\u0151tt tette le az esk\u00fct. Amikor azonban Vekerdi Nagy Mih\u00e1ly csonkapapi lelk\u00e9szt v\u00e1lasztotta meg az egyh\u00e1zmegye 1816-ban esperes\u00e9v\u00e9, azzal a felt\u00e9tellel bocs\u00e1totta Debrecenbe az egyh\u00e1zker\u00fclethez esk\u00fct\u00e9tel v\u00e9gett, hogy csak akkor tegye le az esk\u00fct, ha az egyh\u00e1zmegye kiv\u00e1lts\u00e1ga \u00e9rintetlen\u00fcl marad. A t\u00f6rv\u00e9nyesen megv\u00e1lasztott esperes nem akarv\u00e1n vissza\u00e9lni v\u00e1laszt\u00f3i bizalm\u00e1val, nem tette le az esk\u00fct. A ker\u00fclet azzal bocs\u00e1totta haza az esperest, hogy \u201eb\u00e1r az elv\u00e1lasztott esperes szem\u00e9lye ellen semmi kifog\u00e1s nincsen, s\u0151t annak a traktusban dics\u00e9retesen folytatott el\u0151bbi hivatalair\u00f3l meg van gy\u0151z\u0151dve…mindazon \u00e1ltal addig fel nem esketi esperes\u00e9t, m\u00edg a beregi traktus eddig gyakorolt ordinati\u00f3beli jog\u00e1r\u00f3l le nem mond”. Vekerdi Nagy Mih\u00e1ly ink\u00e1bb lemondott, mintsem k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel sz\u0171nj\u00f6n meg az egyh\u00e1zmegye 300 \u00e9ve gyakorolt kiv\u00e1lts\u00e1ga.
A XIX. sz\u00e1zad els\u0151 harmada nagy v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott a beregi egyh\u00e1zmegye \u00e9let\u00e9ben is. Az egyh\u00e1zker\u00fclet egyh\u00e1zmegy\u00e9inek hat\u00e1rrendez\u00e9se sor\u00e1n elszak\u00edtott\u00e1k t\u0151le a nem Bereg megy\u00e9hez tartoz\u00f3 egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9geket, \u00e9s Szabolcs megy\u00e9b\u0151l adtak hozz\u00e1 n\u00e9h\u00e1nyat. \u00cdgy akkoriban 66 anya-, \u00e9s 8 le\u00e1nyegyh\u00e1zb\u00f3l \u00e1llt, 59 rendes, 1 nyugalmazott, 4 helyettes \u00e9s 4 seg\u00e9dlelk\u00e9sz szolg\u00e1lt a traktusban.’ A gy\u00fclekezetekben \u00e9l\u0151 reform\u00e1tusok l\u00e9leksz\u00e1ma akkor 35.628 volt.
K\u00f6zvetlen\u00fcl az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt az egyh\u00e1zmegye hat\u00e1ra az eg\u00e9sz Bereg v\u00e1rmegy\u00e9re kiterjedt \u00e9s 64 anyaegyh\u00e1z tartozott hozz\u00e1.
1914-t\u0151l Bert\u00f3k B\u00e9la beregsur\u00e1nyi, majd munk\u00e1csi lelk\u00e9sz lett az egyh\u00e1zmegye esperese. A csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n az anyaorsz\u00e1gt\u00f3l elcsatolt 42 anya-egyh\u00e1z\u00e1val a Beregi Egyh\u00e1zmegye a Ruszinszk\u00f3i-K\u00e1rp\u00e1taljai Ker\u00fcletben r\u00e9gi esperes\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9vel tov\u00e1bb folytatta m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.
Amikor 1944-ben a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg megsz\u00e1llta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, s a hat\u00e1rmegh\u00faz\u00e1ssal csak 22 beregi falu maradt Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n, ez a csonka Beregi Egy\u00adh\u00e1zmegye 1953-ig \u00e9lt f\u00fcggetlen egyh\u00e1zmegyek\u00e9nt. A csonka egyh\u00e1zmegye egyben utols\u00f3 esperese Horv\u00e1th Zolt\u00e1n m\u00e1tyusi lelkip\u00e1sztor volt.
A Zsinat 1953-ben a csonka Beregi Egyh\u00e1zmegye 22 gy\u00fclekezet\u00e9t a Fels\u0151szabolcsi Egyh\u00e1zmegy\u00e9hez csatolta, s akkor csatolt\u00e1k az egyh\u00e1zmegy\u00e9hez Ilket, Olcsv\u00e1t \u00e9s Olcsvaa\u00e1ptit mely gy\u00fclekezetek a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a Nagyk\u00e1rolyi Egy-h\u00e1zmegy\u00e9hez tartoztak. (Ezek k\u00f6z\u00fcl Olcsvaap\u00e1ti az\u00f3ta \u00e1tker\u00fclt a szatm\u00e1ri Egyh\u00e1zmegy\u00e9hez). Ennek az \u00f6sszevont egyh\u00e1zmegy\u00e9nek volt 1955-ig esperese Kiss Lajos demecseri lelkip\u00e1sztor, majd 1955-t\u0151l Telkes Gy\u00f6rgy tarpai, majd kisv\u00e1rdai lelkip\u00e1sztor. 1987-ben mint tiszakany\u00e1ri lelkip\u00e1sztort v\u00e1lasztotta az egyh\u00e1zmegye esperes\u00e9nek Csisz\u00e1r \u00c1kost, aki abban az \u00e9vben kisv\u00e1rdai lelkip\u00e1sztor is lett.
Miut\u00e1n az \u00f6sszevon\u00e1sok \u00e1ltal a \u201eBereg\u201d nevet politikai okok iatt t teljesen mell\u0151zt\u00e9k, (hogy a n\u00e9v senkit ne is eml\u00e9keztessen az elvett k\u00e1rp\u00e1taljai beregi falvakra), ez\u00e9rt a politikai enyh\u00fcl\u00e9s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban az Egyh\u00e1zmegyei K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s, Bereg ir\u00e1nti tiszteletb\u0151l, \u00e9s az\u00e9rt is, hogy a n\u00e9v \u00e9s az eml\u00e9kezet megmaradjon, 1988-ban nev\u00e9hez felvette a Beregi nevet is. Miut\u00e1n a K\u00f6z\u00e9p \u00e9s Als\u00f3 Szabolcs elnevez\u00e9sek m\u00e1r megsz\u0171ntek, \u00edgy nem volt l\u00e9tjogosults\u00e1ga a Fels\u0151szabolcs elnevez\u00e9snek sem. \u00cdgy lett az egyh\u00e1zmegye neve: Szabolcs-Beregi Egyh\u00e1zmegye.
Az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek jelenleg 71 gy\u00fclekezete van. Templomainak sz\u00e1ma: 74. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"